A kosarad üres
Összesen: 2190
/
14457
Bélcsatornánk leghosszabb szakasza, ahol az emésztés nagy része és a tápanyagfelszívás zajlik.
Ide tartozik a laza- és a tömöttrostos kötőszövet, a zsírszövet, a vér, a porcszövetek és a csontszövet.
Az agyvelő fő részei az agytörzs, a köztiagy, a nagyagy és a kisagy.
Az ízérző receptorok kémiai ingereket alakítanak át elektromos jelekké.
Az agyvelő fő részei az agytörzs, a kisagy, a köztiagy és a lebenyekre tagolódó nagyagy.
A szaglóreceptorok a szaganyagok hatására elektromos jeleket hoznak létre.
Az animáció bemutatja a vázizmok finomszerkezetét, és működését a molekuláris szintig.
Az ingerületek kémiai és elektromos szinapszisokon keresztül terjednek az idegsejtek között.
Autotróf és heterotróf anyagcserére egyaránt képes ostoros, édesvizekben élő egysejtű.
A keresztespók gyakori pókfaj, melynek példáján megismerhetjük a pókok anatómiai felépítését.
A kalapos gombák termőteste a spórából kialakuló gombafonalakból épül fel.
Közelre és távolra nézéskor a szemlencse domborúsága változik, ez biztosítja az éles látást.
Egyes gombák életveszélyes, halálos mérgezést okozhatnak, míg mások fontos táplálékaink.
A fej helyzetének és gyorsulásának érzékelése a belső fül segítségével történik.
Alakos elemekből (vörös- és fehérvérsejtekből, vérlemezkékből) és vérplazmából áll.
Az animáció az emberi embrió és a magzat fejlődését mutatja be.
A zárvatermő növények két nagy csoportját képezik az egyszikűek és a kétszikűek.
Az animáció a mohák és a harasztok életciklusát hasonlítja össze, és segíti a növények általános életciklusának megértését.
A gerincvelő a központi idegrendszer gerincoszlopban futó része, belőle a gerincvelői idegek erednek.