Hazánkban is előforduló mérges kígyó, harapása emberre nagyon ritkán veszélyes.
Az enzimek biokémiai reakciókat katalizáló fehérjemolekulák, melyek működése szabályozható.
Az animáció bemutatja a főbb madártolltípusok: a pehely-, a fedő- és az evezőtollak felépítését, és a toll finomszerkezetét.
A gekkók képesek a falakon vagy a mennyezeten is közlekedni. Az animáció bemutatja a lábak tapadásának magyarázatát.
E kérészek lárvái három évig élnek a vízben, míg a kifejlett egyedek élete egyetlen napig tart, és a szaporodásra korlátozódik.
A niche az élőlények, illetve populációk környezeti igényeit jellemző elvont fogalom.
A hipotalamusz és az agyalapi mirigy hormonrendszerünk irányító központja.
Fontos hormontermelő mirigy. Hormonjai az anyagcsere intenzitására és a kalciumháztartásra hatnak.
A gerincesek evolúciója során az egyes agyterületek relatív fejlettsége megváltozott.
Egyes kagylók védekezésképpen gyöngyöt termelnek, amelyet ékszerek készítéséhez használunk fel.
A limbikus rendszer fontos szerepet játszik az érzelmek kialakításában és a tanulásban is.
A szarvasbogár példáján keresztül megismerhetjük a rovarizmok működését, a rovarok repülésének mechanizmusát, és a bogarak szaporodását.
Az animáció bemutatja a teknősök felépítését, a csontváz és a teknő kapcsolatát.
A szívinfarktus a koszorúerek elzáródása miatt alakul ki. Az egyik leggyakoribb halálok.
A pókfonál sűrűsége kisebb, mint a nejloné, de szakítószilárdsága nagyobb, mint az acélé.
Az európai borz éjjel aktív mindenevő emlős. A borzklán kiterjedt, bonyolult szerkezetű üregrendszerben él.
A medveállatkák képesek extrém körülményeket túlélni: akár a világűrben is életben maradhatnak.
Az animáció bemutatja a fej mozgásában részt vevő csigolyák és főbb izmok működését.
Az animáció bemutatja az élő rendszerek szerveződését az egyed szintjétől a szerveken és szöveteken át a sejtek szintjéig.
Az adrenalin, más néven epinefrin szervezetünkben stresszhelyzetben termelődik, és fontos az „üss-vagy-fuss” reakció kialakításában.